A csendnek is van illata – Amit a hegyek tanítottak

A csendnek is van illata – Amit a hegyek tanítottak

Vannak reggelek, amikor a világ zaja valahogy távolabb marad. Mintha a hajnali pára nemcsak a tájat takarná el, hanem egyfajta védőburkot is vonna körénk, lehetőséget adva arra, hogy befelé figyeljünk. Ilyenkor döbbenek rá, hogy az életünk legfontosabb történetei nem a hangos sikerekben, hanem ezekben a halk pillanatokban íródnak.

Az emlékezés aromái

A minap kezembe került egy régi jegyzetfüzet, és ahogy kinyitottam, egy különös, fás, kissé földes illat csapott meg. Azonnal visszarepített a hegyek közé. Érdekes, hogy az elménk mennyire szorosan kapcsolja az érzéseket az illatokhoz. Egy csepp fenyőolaj vagy a friss eső utáni föld illata képes arra, hogy feloldja bennünk a feszültséget, és emlékeztessen: a természetnek megvan a maga ritmusa, amit nem lehet siettetni.

A hegyek között tanultam meg, hogy a türelem nem várakozást jelent, hanem bizalmat. Bizalmat abban, hogy a felfelé vezető út minden nehézsége közelebb visz önmagunkhoz.

A láthatatlan jelenlét

Sokan kérdeztétek, hogyan lehet megőrizni a hitelességet egy olyan világban, ahol mindenki a tökéletességet mutatja. Szerintem a válasz az apró részletekben rejlik. Abban, ahogy egy közös játék közben a gyermeki kacaj betölti a szobát, vagy ahogy a vacsora melletti beszélgetés során egymásra figyelünk.

Nálunk a családban ezek a pillanatok gyakran összefonódnak az illatokkal – egy megnyugtató levendula az esti mese mellé, vagy egy energetizáló citrus, amikor új fejezetbe kezdek. Ezek a láthatatlan szálak azok, amik igazán összetartanak minket.

"A léleknek nincs szüksége szavakra ahhoz, hogy megnyíljon, néha elég egy ismerős illat vagy egy mély lélegzet a tiszta levegőn."

Útravaló neked

Te mikor álltál meg utoljára csak úgy, céltalanul? Amikor nem a következő feladaton járt az eszed, hanem csak engedted, hogy az érzékeid vezessenek?

Azt javaslom, ma keress egy olyan illatot, ami megnyugtat, és szánj rá öt percet, hogy ne csinálj semmit. Csak légy jelen. Mert ahogy a hegy sem enged el, úgy a lélek is vágyik a figyelemre.


Szeretnél erről bővebben olvasni? Az e-bookjaimban, A hegy nem enged el és A Lélek Illata lapjain még mélyebbre ásunk ezekben a kérdésekben.

Vissza a blogba

Hozzászólás írása

Felhívjuk a figyelmedet, hogy a hozzászólásokat jóvá kell hagyni a közzétételük előtt.